Michael Schumacher hatodszorra is megnyerte a Forma 1 bajnokságot, s ezzel megdöntötte az eddigi rekorder, a "mindössze" ötször diadalmaskodó Juan Manuel Fangio korábban megdönthetetlennek hitt csúcsát. Ennek ellenére sok F1-szakember kitart ama állítás mellett, akárhányszor is nyerhet Schumi, soha nem lesz "a legjobb".

Pusztán az összehasonlítás végett, kezdjük Michael Schumacher statisztikai versenyadataival:

Bajnoki cím: 1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003
Versenyek száma: 194
Győzelmek: 70
Születési dátum: 1969. január 3.

És most lássuk a riválisokat, kicsit bővebben:

_____________________________________

Juan Manuel Fangio

Bajnoki cím: 1951, 1954, 1955, 1956, 1957
Versenyek száma: 51
Győzelmek: 24
Születési dátum: 1991. június 24.
Meghalt: 1995. július 17.


Fangio olyasmi a Forma 1-ben, mint Pele a futballban. Az argentin örök mérceként szolgál minden autóversenyző számára. S habár a nyert bajnokságok számát tekintve valóban beelőzte a zseniális német, nehéz elképzelni, hogy pályafutásának egyéb elképesztő statisztikáit valaha valaki is produkálni tudja.

Öt bajnoki címét nyolc év alatt nyerte, négy különböző csapattal. 24 győzelme 51 bajnoki futam alatt jött össze. Ez azt jelenti, több mint minden második versenyét megnyerte.

A tehetség értékelése szempontjából figyelemre méltó, hogy már egyáltalán nem volt fiatalnak mondtató, amikor beszállt a Forma 1-be: Közel 39 éves volt, amikor 1950-ben elkezdődött a világbajnokság, s mikor elnyeri első bajnoki győzelmét, már 40 éves. Amikor legemlékezetesebb futamgyőzelmét aratta az 1967-es Német Nagydíjon, 46 éves volt. Mi lett volna, ha korábban indul a Forma 1?

Még legnagyobb vetélytársai is - beleértve Stirling Mosst - is elismerték, hogy Juan Manuel Fangio más kategóriát képvisel. Nemcsak kivételes vezetői képességei miatt, de sportemberként is mércét állított minden utána következő autóversenyzőnek.

_____________________________________

Jim Clark

Bajnoki cím: 1963, 1965
Versenyek száma: 72
Győzelmek: 25
Születési dátum: 1936. március 4.
Meghalt: 1968. április 7.


Jim Clark ugyanúgy fölémagasodott korának, mint minden nagy tehetség. A halkbeszédű skót kisajátította magának a 60-as évek közepét. Neve eggyé vált a Lotus-csapattal, s Colin Chapman istállótulajdonos és autótervezővel valami félelmetes párost formáltak.

Igaz, hogy Clarkra gyakran jutott az a feladat, hogy a világ akkori legjobb autóit vezesse, de ezt jobban tette, mint bárki más a kortársai közül. Valószínűleg a két világbajnoki cím is több lett volna, ha Chapman megbízhatóbb járgányokat tervez.

A statisztikai eredményeket tekintve Clark a második, közvetlenül Fangio után. 72 futamból 25-öt nyert.

Hihetetlenül gyors és sokoldalú volt: bármilyen versenybe nevezett, azt megnyerte, lett légyen az rali, sportautó vagy utcai autó.

Azt tartották róla, akkor volt elemében, amikor az első helyről el kellett húzni a mezőnytől, de kevésbé volt sikeres, ha közvetlen küzdelemről volt szó. Rajongói azt szokták erre válaszolni, hogy annyira gyors volt, hogy az utóbbi variációt nem volt alkalma begyakorolni.

Egészen biztosan még sok győzelem és bajnoki cím lett volna övé, ha nem hal meg 1968-ban Hockenheimben a szakadó esőben, egy Forma 2-es verseny során.

Jackie Stewart

Bajnoki cím: 1969, 1971, 1973
Versenyek száma: 99
Győzelmek: 27
Születési dátum: 1939. június 11.


Jackie Stewart az első a modern idők nagy Forma 1-es pilótái közül. Ez a rámenős, önbizalomzól duzzadó skót totálisan átalakította az autóversenyzéshez való hozzáállást azzal a véleményével, hogy a versenyzésnek egyáltalán nem szükséges velejárója a halál, amelyet eddig a sport természetes kockázatának könyveltek el.

Jackie Stewart indította el azt a biztonsági kampányt, amely napjainkig tart, kezdve a ma már olyan abszolút természetesnek tűnő dolgokkal, mint például a biztonsági övek vagy a pályakorlátok.

Valószínűleg nem sikerült volna keresztülverekednie ezeket a dolgokat, ha nem lett volna egyben zseniális pilóta is.

Jim Clark halálával megürült a Forma 1 trónja, és Jackie Stewart nem habozott ráülni. Győzelmeit nemcsak gyorsaságának, hanem intelligenciájának is köszönhette, amelyet aztán kamatoztatott a biztonságért vívott harcában, és későbbi üzleti karrierje során.

A harmadik vb-cím begyűjtése után, ereje teljében, 34 évesen vonult vissza a versenyzéstől.

Alain Prost

Bajnoki cím: 1985, 1986, 1989, 1993
Versenyek száma: 199
Győzelmek: 51
Születési dátum: 1955. február 24.



Amikor a Forma 1-es nagy neveket kell sorolni, csak kevés embernek ugrik be Alain Prost neve. Pedig bármilyen összehasonlításban megállja a helyét a nálánál több rivaldafényben részesülő sztárokkal.

Nemcsak okos volt, de valószínűleg a legtechnikásabb is valamennyi Forma 1-es pilóta közül. 51-szer állt fel a dobogó legfelsőbb fokára, nála többször csak Michael Schumacher tehette ugyanezt.

A nyolcvanas évek közepén volt csúcsformájában, amikor a versenyautóknak még korlátozott volt az egy versenyre felhasználható üzemanyag-mennyisége, így a 300 felett döngetve még a benzinnel is spórolni kellett.

Emellett persze szédületesen gyors is volt, amit olyan neves csapattársai is megerősítettek, mint Niki Lauda, Nigel Mansell, Keke Rosberg, John Watson, Damon Hill és Jean Alesi.

Ő volt az egyetlen, aki meg tudta izzasztani a későbbi sztárt, Ayrton Sennát, s egyben akivel a sporttörténelem egyik legizgalmasabb páros rivalizálása zajlott.

1993-ban, a negyedik bajnoki cím elnyerése után vonult vissza. Ha csak egy picinyt is szerencsésebb 1982-ben, 1983-ban és 1984-ben, még nem érte volna be Schumi.

Ayrton Senna

Bajnoki cím: 1988, 1990, 1991
Versenyek száma: 162
Győzelmek: 41
Születési dátum: 1960. március 21.
Meghalt: 1994. május 1.


Ayrton Senna volt a Forma 1 nagy romantikus hőse, aki a versenypályákon kívül is meg tudta érinteni az emberek lelkét. Egyáltalán nem mellesleg ez a brazil volt minden idők leggyorsabb Grand Prix-pilótája, olyan tartományokba sarkallva a gépét, amelyeket addig elképzelhetetlennek tartottak. 162 versenyén 65-ször indulhatott az első kockából.

Félelmetes és kőkemény volt, amikor versenyzett, de mindemellett rendkívüli vezetési képességekkel is rendelkezett, ami leginkább a nedves, csúszós pályán volt kézzel fogható: ezeken gyakorlatilag verhetetlen volt.

Imádta a Forma 1-es autók vezetését, a végtelenségig határozott és öntudatos volt, sokszor okozva ezzel kellemetlen perceket ellenfeleinek de olykor saját magának is. Erős személyisége képes volt maga maga alá gyűrni a komplett csapatot is. Céljai elérésében ugyanilyen szikrázóan kemény volt: 1990-ben Tokióban, a világbajnoki cím elérése érdekében vállalta az összeütközést legnagyobb riválisával Alain Prosttal.

Egy másik arca: Rengeteg időt, energiát és pénzt fektetett be, hogy segítse hazájának, Brazíliának az utcagyerekeit.

Senna átalakította a Forma 1 világát. A sport hátrányára szolgált, hogy elfogadhatóvá tette a versenypályán azt az agresszív viselkedést, amely korábban elfogadhatatlan volt. Ezt kompenzálta azzal, hogy új nézők tönegeit hódította meg a Forma 1 számára.

Jellemző, hogy amikor 1994-ben egy balesetben meghalt a San Marino-i Grand Prix-n, minden híradó első helyen említette az eseményt.

SzavazÓ/BBC