A könnyű drogok legalizálásáért küzdők valószínűleg nem tapsikolnak örömükben annak a három közelmúltban megjelent tanulmánynak, melyek jelentősen megerősítik a korábbi feltételezéseket a marihuána-használat és bizonyos lelki nyavalyák összefüggéseiről.

A marihuánával kapcsolatos újabb kutatások leglényegibb eredménye annak a bizonyítása, hogy azok, akik serdülőkorban cannabist használnak, jelentősen kockáztatják, hogy életük későbbi szakaszában mentális betegségekkel kell szembenézniük. Egy másik, párhuzamosan folyó kutatás azzal számol, hogy Nagy-Britanniában mintegy 13 százalékkal csökkenne a skizofréniával kezelt betegek száma, ha valami csoda folytán abbamaradna a szigetországban a marihuána-használat. A kutatók felhívják a figyelmet a szer orvosi használatának kockázatára is. (Például izomfájdalmak csökkentésére használják.)

Ausztráliában 1600 középiskolást vontak be a hét évig tartó vizsgálatba, amelynek a végén azt a következtetést vonták le, hogy a marihuánát naponta használók huszonéves korukra ötször nagyobb valószínűséggel válnak depresszióssá, mint az átlag. A hetente használók esetében ez az arány kétszeres.

Ugyanakkor a jelenség egzakt magyarázata még várat magára. A marihuánát szívók között magas a tanulmányi kudarcot és munkanélküliséget megtapasztalók aránya, ami társadalmi okokkal magyarázhatja ugyan a depressziót, ám a napi használat magas kockázatára nincs se társadalmi, se gyógyszertani magyarázat.

Egy másik, brit kutatás szintén alátámasztja azokat az elméleteket, miszerint a lágy drogok közel sem olyan ártalmatlanok, mint azt a sok lelkes támogatójuk gondolja. A cardiffi egyetem munkatársai mintegy 50 ezer, 1969-70 között a svéd hadseregben szolgálatot teljesítő fiatal életét kísértek figyelemmel, s egyértelműen kimutatták a cannabis-használat intenzitása és a későbbi skizofrénia kialakulása közötti kapcsolatot. Vizsgálták a fiatalok korábbi - füvezés előtti - egészségét is, s azt találták, hogy nagy valószínűséggel kizárható az a feltételezés, hogy sokan éppen a lelki labilitás miatt kezd el cannabist használni, így fordított az ok-okozati kapcsolat.

A harmadik kutatást Új-Zélandon végezték, szintén brit tudósok vezetésével. Ezer személy vizsgálata után azt az eredményt szűrték le, hogy azok, akik 15 éves kor előtt füveztek, négyszer gyakrabban szenvednek 26 éves korukra a skrizofénia egyik enyhébb változatában. Ezen kutatás vezetői nem jelentik ki egyértelműen, hogy a mentális betegségeket a marihuána okozta, s azok nem lehetnek esetleg genetikai eredetűek. Azt valószínűsítik, hogy az alkalmankénti használat valóban nem sok káros hatással van az emberi szervezetre, ám a rendszeres használatnál tapasztalt lelki károsodásokat mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a könnyű drogok legalizálásáról döntenek a törvényhozók.

New Scientist/SzavazÓ

2002. november