Ha sok idõt töltesz számítógéped billentyûit ütögetve, ezt a kis extra idõt már ne sajnáld, hogy átfutsd ezt a cikket! Különösen akkor ne, ha "ittfáj-ottfáj" tüneteket észlelsz magadon. Ezeket a fájdalmakat amennyire könnyû begyûjteni a monitor elõtt, annyira nehéz õket elkerülni. A szakértõknek azért van néhány használható tippjük.

Az orvosok már évek óta tanulmányozzák a számítógép-használók tömegének roppant kellemetlen tüneteket okozó - fõként az angol rövidítése, az RSI (Repetitive Strain Injury, azaz ismétlõdõ feszültségi sérülés) néven ismert - betegséget. Becslések szerint a billentyûzetet használók mintegy 10 százaléka panaszkodik, hogy visszatérõ fájdalmat érez, fõként a csuklóban és az alkarban. A fájdalom akár odáig fokozódhat, hogy az érintett olyan hétköznapi apró kézmegerõltetéssel járó tevékenységet sem tud elvégezni, mint egy vízcsap megnyitása. Az idegek sérülésébõl adódó problémákra sajnos gyors gyógymód nem létezik, de a gépelés felfüggesztésével a panaszok lassan önmaguktól elmúlnak. Mivel a legtöbben ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak, marad az ergonómia és egyéb apró trükkök.

Mindenekelõtt ne szégyelljünk orvosi segítséget kérni már a kezdeti gyanús jeleknél, azaz ha bizsergést, zsibbadást, fájdalmat érzünk a karjainkban. Így elkerülhetjük a késõbbi nagyobb problémákat. És persze sürgõsen változtassunk a munkastíluson. Ehhez tudni kell, hogy az RSI kialakulását az okozza, hogy bizonyos izmokat, inakat abnormálisan sokszor feszítünk meg, anélkül, hogy kilazítanánk õket. (Nem véletlen, hogy az atléták edzõprogramját úgy állítják össze, hogy az izomfeszítõ napok után lazítás jön.)

Megelõzésként az egyik legjobb módszer az apró mozgások beiktatása a napi rutinba. Azért még a legszigorúbb fõnök sem szól, ha óránként egy percet rászánunk kezünk, karunk, hátunk nyújtására, hogy elõsegítsük a vérkeringést. Sétáljunk egy másik íróasztalhoz, vagy találjunk ki más, mozgásra okot adó alibit. A szem- és a nyakizmok lazítására 20-30 percenként vegyük le a szemünket monitorról, nézzünk ki az ablakon, vagy csak át az iroda túlsó végébe, a lényeg itt is azon van, hogy ellazítsuk az egy pontba fókuszáló szemizmokat. Ha tehetjük, fejeljük meg mindezt egy hetenkénti aerobic edzéssel.

Nemcsak a pihenés, a munka technikája is fontos. Nem viseljünk karkötõt, mert az általa okozott nyomás csak fokozza a problémákat. Üljünk lazán, de egyenes háttal; mikor nem gépelünk, csuklónkat tegyük le az asztalra pihenni. Ellenben gépelés közben ne támasszuk alá se könyökünket, se csuklónkat. A széket úgy állítsuk be, hogy ne kelljen nyújtogatni karunkat. A billentyûket csak finom érintéssel nyomjuk le, inkább kezünket mozgassuk, mintsem ujjainkkal nyújtózkodjunk a billentyûk után.

A betegség megelõzésében hatalmas szerepe lehet a megfelelõ billentyûzet kiválasztásának. A hagyományos lapos billentyûzetek ugyan nagyságrendekkel olcsóbbak, mint az ergonómiai billentyûzetek, de egy komplett számítógép esetében az a pár ezer forint már tényleg nem sok vizet zavar, fõleg, ha az egészségrõl van szó. Tegyünk egy próbát! Ha természetes módon, lazán egymáshoz tesszük a kézfejünket az íróasztalon, s gépelni próbálunk, láthatjuk, hogy azok körülbelül egy 30 fokos szöget zárnak be. Az olcsó billentyûzetek ezt nem veszik figyelembe, ezért folyamatosan feszítenünk kell kézfejeinket, ujjainkat. No-name ergonómikus billentyûzetet ugyan már 3 és félezer forintért kaphatunk, de szakértõk szerint érdemesebb komolyabb gyártók komolyan tesztelt termékeit vásárolni. E cikk írásának idején egy ergonómiai Logitech kb. 5 és félezer, a Microsoft Natural kb. 12 és félezer forintba került. Mivel kézalkataink jelentõsen különböznek, mindenképpen érdemes személyre szólóan letesztelni az adott billentyûzetet. Ne feledjük, komoly problémákat elõzhetünk meg vele!

Dr. SzavazÓ