A közelmúltban a Szavazó.hu munkatársa felkereste a Sanofi Anevtis francia gyógyszerkonszern által működtetett Egészségvonatot. Miután végigcsinálta a teszteket – azok nemcsak ingyenesek, de kétségkívül korrektek és szakszerűen voltak – elhozta magával a cég által osztogatott információs anyagokat a minket fenyegető egészségügyi rizikótényezőkről. Ezekből készült az alábbi tudományos igényű, ugyanakkor mindenki számára érthető összefoglaló.

Cukorbetegség

CUKORBETEGSÉG - Hazánkban kb. minden 20. felnőtt lakos cukorbeteg. 90%-uk a főleg túlsúllyal és az életkor előrehaladásá­val összefüggő 2-es típusú cukorbetegségben szenved. Szinte ugyanennyi azoknak a száma, akiknél már a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző, összetett anyagcserezavar is kimutatható. A magas vércukorszint elsősorban a vakság, a veseelégtelenség és a lábsebek kialakulásáért felelős. A cukorbetegség ugyanakkor egyike az érelmeszesedés számos önálló kockázati tényezőjének is a kóros vérzsírok és a gyakori magas vérnyomás miatt. Végezetes szervi szövődményeinek ugyanakkora az esélye cukorbetegségben, mint infarktus vagy szélütés után. A veszélyt jelentősen fokozza a dohányzás.

ELŐFORDULÁS - A sok evés és a kevés mozgás miatt minden második felnőtt lakos túlsúlyos, ami gyakran az anyagcsere 2-es típusú cukorbetegséget megelőző vagy azzal összefüggő, összetett zavarához vezet. A vércukorszint emelkedik, mert a szervezet által termelt inzulin kevesebb, mint szükséges, és a vérzsírok szintje is kórossá válik. A sok beteget érintő és igen veszélyes cukorbetegség hajlamosító tényezői közül az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó túlsúly és az örökletes hajlam emelendő ki, de egyéb betegségek is okozhatják.

PROGNÓZIS - A 2-es típusú cukorbetegség eleinte jellemzően nem vagy alig okoz panaszt, pedig nagyon veszélyes állapot, ami egyszerű laboratóriumi vizsgálattal diagnosztizálható, és megfelelően kezelhető. Döntő jelentőségű az életmód változtatása, a meg­felelő mozgás és a mértékletes étkezés, de többnyire gyógyszeres kezelés is szükséges. Kiemelendő, hogy a vércukorszint normalizálása mellett az érelmeszesedés legtöbb esetben kimutatható kockázati tényezőit (magas vérnyomás, kóros vérzsírszintek stb.) is keresni és igen erélyesen kezelni kell. Jól megtervezett kezelés és gondozás mellett jelentősen csökkenhet a halálozás kockázata.

A CUKORBETEGSÉG TÜNETEI - kimerültség vagy fáradtság, fokozott étvágy, fokozott szomjúság, gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítés, gyakori fertőzések, lassan gyógyuló sebek és sérülések, látásromlás, száraz, viszkető bőr, láb- és karzsibbadás, impotencia lehetnek.

SZEMTÜNETEK - A szem minden részén jelentkezhet a kóros cukoranyagcsere káros hatása, beleértve a szemhéjakat, a szemlen­csét és az ideghártyát is. Szemfenékvizsgálattal a cukorbetegség korai következményei is észrevehetők. Ezért az újonnan kialakuló, nem fertőzéses eredetű szembetegségek esetén felmerülhet a cukorbetegség gyanúja Ha észreveszi látása megváltozását, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Vérnyomás

MAGAS VÉRNYOMÁS - A vérnyomás az életkorral nő. Hazánkban minden 3-5. felnőtt lakosnak magas a vérnyomása, vagyis a hetente, nyugalomban mért vérnyomásuk meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a veszé­lye az érelmeszesedés végzetes szervi szövődményei (agy, szív, vese stb) kialakulásának. A hipertónia, az érelmeszesedés számos önál­ló kockázati tényezőjének egyike, 60-70%-ban felelős a szívizominfarktus és a szélütés bekövetkezéséért. A veszélyt jelentősen fokozza a dohányzás.

ELŐFORDULÁS - A sok evés és a kevés mozgás miatt minden második felnőtt lakos túlsúlyos, emiatt jórészüknek a vérnyomása is magas. A túlsúly gyakran okoz ún. 2-es típusú cukorbetegséget is, akiknek 2/3-a szintén hipertóniás. További, hipertóniához vezető életmódbeli okok a túlzott alkoholfogyasztás és az ételek erős sózása. A kor előrehaladtával korábban és gyakrabban jelenik meg magas vérnyomás azoknál, akiknél a családban is előfordult, különösen az édesanyánál. Ritkábban egyéb betegségek is okozhatnak hipertóniát.

KEZELÉS - A magas vérnyomás jellemzően nem vagy alig okoz panaszt, pedig nagyon veszélyes állapot, ami egyszerű méréssel diagnosztizálható, és kiválóan kezelhető. Rendszeresen meg kell mérni, és ha 140/90 Hgmm fölött van, akkor ez alá, illetve cukor­betegeknél 130/80 Hgmm alá kell csökkenteni. A megfelelő mozgás és a mértékletes étkezés mellett többnyire gyógyszert is kell szed­ni, időseknél, cukorbetegeknél akár mindjárt kombinációban. Az együtt adott, korszerű gyógyszerek hatása összeadódik, lehetséges mellékhatásaik viszont kedvezőbben alakulhatnak. A gyógyszerek rendszeres bevétele jelentősen csökkenheti a halálozás kockázatát.

Magas vérnyomás betegség

AGY - A magasvérnyomás betegség agyszövetben kialakuló súlyos következménye a stroke vagy gutaütés (szélütés). Tünetei: hirtelen fellépő változatos idegrendszeri tünetek, melyek jellege és súlyossága az agyi károsodás helyétől függenek. Leggyakrabban beszédzavar, szédülés és egyensúlyzavar, végtagzsibbadás és bénulás lép fel.

SZÍV - Magasvérnyomás betegségben megnő az érelmeszesedés kialakulásának kockázata, felgyorsul annak folyamata, a szív bal kam­rájának fala megvastagszik és kitágul, működése romlik, akár szívelégtelenséghez vezetve. Az érelmeszesedés következtében az érfalban lerakódott mésztartalmú plakk burka megrepedhet, a felszínén vérrög képződik, ami elzárja a koszorúeret. Az elzáródás után lévő szívizomhoz nem jut vér, az a terület elhal. Ez a folyamat a szívroham vagy infarktus.

VESE - A veseszövet nagyon érzékeny a magas vérnyomás miatt megváltozott véráramlással szemben. A károsodás mértékét a vizelet­ben megjelenő fehérje mennyisége jelzi. Már nagyon kis mennyiség is kimutatható, amely korán jelzi az erek károsodását testszerte.

VÉGTAGOK - Lábainkban, karjainkban levő erekben is kialakulhat érelmeszesedés, mely károsítja a véráramlást és az izmok vérel­látását. Működés közben kevesebb vér jut az izmokhoz. A tünetek mozgás közben jelentkeznek zsibbadás és fájdalom formájában és pihenésre lassan múlnak.

Vérzsír - Koleszterin

Hazánkban minden 3-4. felnőtt lakosnak magas a vérzsírszintje: vagyis emelkedett a koleszterinszintje, illetve a főleg túlsúllyal, 2-es típusú cukorbetegséggel, valamint annak korai stádiumával összefüggő egyéb vérzsírok szintje. Minél magasabb a koleszterinszint, annál nagyobb a veszélye az érelmeszesedés végzetes szervi szövődményei kialakulásának. A magas koleszterinszint, az érelmeszesedés számos önálló kockázati tényezőjének egyike, 30-60%-ban felelős a szívizominfarktus és a szélütés bekövetkezé­séért. Ezt a veszélyt az egyidejű dohányzás jelentősen fokozza.

A nagyon sok beteget érintő és igen veszélyes magas koleszterinszint számos oka közül az örökletes hajlam és az egész­ségtelen életmód emelendő ki. A sok evés és a kevés mozgás miatt minden második felnőtt lakos túlsúlyos, ami gyakran idéz elő 2-es típusú cukorbetegséget megelőző vagy azzal összefüggő anyagcserezavart. Elsősorban ennek rovására írhatjuk az egyéb vérzsírok szintjének további eltéréseit. Ritkábban egyéb betegségek is okozhatnak magas vérzsírszintet.

A vérzsírok magas szintje jellemzően nem vagy alig okoz panaszt, pedig nagyon veszélyes állapotot jelent, ami egysze­rű laboratóriumi vizsgálattal diagnosztizálható, és jól kezelhető. Döntő jelentőségű az életmód változtatása: a megfelelő mozgás és a mértékletes étkezés. Az életmódprogramot ugyanúgy egyénre kell szabni, mint az igen gyakran indokolt további gyógyszeres kezelést. Koszorú-, agyér- és cukorbetegségben nagyon erélyes kezelést kell alkalmazni. A koleszterin és egyéb vérzsírok kóros szintjeinek korsze­rű ismereteink szerint megtervezett kezelése és gondozása mellett jelentősen csökkenhet a halálozás kockázata.

Haskörtérfogat

Hazánkban kb. minden 2. felnőtt lakos túlsúlyos vagy elhízott, ami magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, végső soron érelmeszesedéshez és annak végzetes szervi szövődményeihez vezethet. A kórfolyamat meghatározó állomása egy össze­tett anyagcserezavar. A kórállapotot nagy haskörfogat (férfiaknál 94, nőknél 80 cm-t meghaladó érték, „alma alakú elhízás" ) mellett a vérnyomás, a vércukor illetve a vérzsírok esetleg még csak mérsékelt, de együttesen fennálló eltérései jellemzik. Az állapot gyakorisá­ga az életkorral nő, de napjainkban a kezdete mind fiatalabb korra tolódik ki. A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyors kifejlődése miatt az érelmeszesedés kialakulását is meggyorsítja, és sietteti a végzetes szövődményeket. A hasi zsírszövet felszaporodása elsőrendű rizikófaktor.

A hasüregi zsírfelesleg belső elválasztású mirigyként „túltermel" számos, a szervezet számára egyébként fontos anya­got. A hasüregi zsírszövet mennyiségének a legmegfelelőbb mutatója a haskörfogat. A sok lakost érintő hasi elhízás által előbb-utóbb okozott veszélyes összetett anyagcserezavar végső klinikai alakulását az örökölt és a környezeti tényezők, köztük az egészségtelen élet­mód (sok evés és a kevés mozgás) kölcsönhatása dönti el.

A hasi elhízást gyakran még kényelmetlenségnek sem tartják, legfeljebb esztétikai szempontból szokott panaszt okozni, pedig veszélyes állapot, ami egyszerű haskörfogatméréssel diagnosztizálható. A haskörfogat emelkedett értékéhez esetlegesen társu­ló egyéb kockázati tényezőket vérnyomásméréssel és laboratóriumi vizsgálattal lehet és kell felmérni. A további teendőket az eredmé­nyek együttes értékelése alapján, egyénre szabottan kell meghatározni. Döntő jelentőségű az életmód változtatása, a megfelelő moz­gás és a mértékletes étkezés. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szóbajön.

2007-07-04