A
republikánus Ronald Reagan volt az USA 40. miniszterelnöke,
és egyben a legidősebb is, mikor elnökké választották.
Két választási cikluson keresztül volt elnök, 1981és
1989 között. Az ő elnöksége alatt dőlt össze a kommunizmus
Kelet-Európában.
Ronald
Reagan Tampicoban született 1911. február 6-án, s Illinoisban
nőtt fel. Amikor kilenc éves volt, a család Dixonba
költözött. Miután végzett az Eureka főiskolán 1932-ben,
a davenporti rádiónál kapott állást mint sportbemondó.
Mikor
1937-ben Kaliforniába utazott egy sportesemény közvetítésére,
felkérték, hogy játsszon egy rádióbemondót a "Love is
on the air" című filmben, és ezzel elkezdődött filmes
pályafutása. A következő években Reagan évente körülbelül
4-7 filmben szerepelt. Mire elkészítette utolsó filmjét,
a "The Killers"-t 1964-ben, már több mint 50 filmben
szerepelt, és híres mozisztárrá vált.
Bár
ezekben az években sokat színészkedett, volt ideje magánéletre
is: 1940. január 26-án feleségül vette Jane Wyman színésznőt,
akitől egy lánya (Maureen, 1941) született, illetve
örökbe fogadtak egy fiút is (Michael, 1945).
1941.
decemberében, miután az USA belépett a második világháborúba,
Reagan-t is behívták katonának. Ezen évek alatt rövidlátása
miatt nem a fonton teljesített szolgálatot, hanem a
Motion Picture Army Unit-nak készített propaganda-filmeket.
1848-ra
Reagan és felesége házassága megromlott. Ennek oka több
dologra is visszavezethető: egyesek szerint az áll a
háttérben, hogy Reagan túlságosan is sokat foglalkozott
a politikával, mások szerint a Screen Actors Guild elnökeként
volt túl elfoglalt. De talán azért is, mert 1947-ben
Wyman egy halott gyermeket szült. Senki sem tudja a
pontos okot, ami miatt 1948. júniusában felbontották
házasságukat.
Közel
négy évvel később, 1952. március 4-én Reagan feleségül
vette Nancy Davist, akivel haláláig együtt élt. Szerelmük
erős és tartós volt, közismert, hogy Reagan még elnöksége
alatt is írt szerelmes üzeneteket nejének. 1952. októberében
Nancy Davis életet ad első gyermeküknek, Patriciának,
majd 1958. májusában születik meg fiuk, Ronald.
1954-re
Reagan filmes karrierje kezdett megfenekleni, s a General
Electric (GE) kérte fel, hogy vezesse műsorát, és vállaljon
ünnepi fellépéseket a cég üzemeinél. Reagan nyolc évet
töltött ezzel a munkával, beszédeket tartott, és alaposan
megismerte az embereket országszerte.
Miután
aktívan támogatta Nixon politikai programját 1960-ban,
Reagan hivatalosan is republikánus lett 1962-ben. 1966-ban
sikeresen indult a kaliforniai kormányzó címért, s két
egymást követő ciklusban megtartotta magának a címet.
Habár
az USA egyik legnagyobb államának kormányzója lett,
Reagan még többet akart. Mind az 1968-as, mind az 1974-es
republikánus nemzetgyűlésen (National Conventions) elismerték
a párttársak, hogy Reagan potenciálisan alkalmas jelölt
az elnöki tisztség betöltésére.
Az
1980-as választáson Reagan megnyerte a republikánus
jelölést, és sikeresen kampányolt Jimmy Carter ellen
az USA elnöki székkért folytatott küzdelemben, majd
1984-ben szintén megnyerte az választásokat a demokrata
Walter Mondale ellenében.
Mindössze
két hónappal azután, hogy elfoglalta az USA elnöki posztját,
1981. március 30-án John W. Hinckley a washingtoni Hilton
Hotel előtt rálőtt. Hinckley a Taxisofőr című film híres
jelenetét kopírozta le, a férfi ugyanis azt hitte, ezzel
a cselekedettel elnyerheti Jodie Foster színésznő szerelmét.
A golyó éppen csak nem találta el Reagan szívét. Mind
a műtét előtt és után megőrzi emlékezetesen jó humorát.
Elnöksége
alatt Reagan tipikus jobboldali-konzervatív politikai
célokat követett: megkísérelte csökkenteni az adókat,
csökkenteni az emberek állami gondoskodástól való függését,
és növelni a katonai védelmet. Reagan találkozott néhányszor
Mihail Gorbacsov orosz vezetővel, és megtette az első
nagy lépést a hidegháborúban, amikor mindkét fél megegyezett,
hogy kölcsönösen leszerelnek néhány nukleáris fegyvert.
A
második ciklusban az úgynevezett Irán-kontra
ügy komoly botrányt robbantott ki. Kiderült,
hogy a kormány fegyverekkel kereskedik túszokért cserébe.
Habár Reagan kezdetben tagadta, hogy tudott is volna
erről valamit, később beismerte, hogy ez "hiba" volt.
Az is lehetséges, hogy az Alzheimer-kór miatt már ekkor
memória kiesései voltak az elnöknek.
Két
választási ciklus után Reagan nyugdíjba vonult. Hamarosan
diagnosztizálták nála az Alzheimer-kórt. Ahelyett azonban,
hogy titokban tartotta volna betegségét, egy nyílt levélben
közölte azt az amerikaiakkal 1994. november 5-én.
A
következő évtizedben Reagan állapota fokozatosan romlott,
minthogy memóriája is. Ronald Reagan 2004. június 5-én
halt meg, 93 évesen.
(A History1900s.com nyomán)