Az érzékeny szenzorokkal rendelkező emberegyedek sejtik, hogy valami nagyon nincs rendben a globalizációnak nevezett folyamat körül. Ez a könyv, a lélek legmélyén kutakodva, ezt a valamit, pontosabban ezeket a valamiket nevezi meg. Célszerű hát önvédelemből elolvasni, s elolvastatni ismerőseinkkel is.

Középiskolákban a magyartanároknak kötelezővé kellene tenni Kathleen Kelley-Lainé és Dominique Rousset könyvét. Nem azért mert tökéletes, vagy mert az a veszély fenyegeti, hogy klasszikussá válik. Ilyesmiről szó sincs, viszont keményen gondolkodásra, vitára ingerel. Igazán érdekes lenne, mit is szólnak mindehhez a ma tinédzserei, akiknek formálódik a könyvben leírt világ. Ha tetszik nekik a felskiccelt jövő, nincs semmi baj, aggodalomra semmi ok, a szerzőknek teljesen felesleges volt bajmolódnia a jelenséggel; az idősebbek szokásos zsörtölődéséről van szó, akik mindig nehezen fogadják el a szép új világot. Ha viszont az ifjúság egy része is beleborzong a mesékbe, nos, akkor tényleg baj van.

A magyar kiadás előszavában az áll, hogy ez a könyv nem gobalizációellenes kiáltvány. Lehet, az írók nem annak szánták, de határozottan annak sikerült. Kissé leegyszerűsítve a dolgot, arról van szó, hogy a szerzőpáros újságírója, Dominique Rousset hét, a világ különböző részeiről gyűjtött, a médiában megjelent történetet ír le olvasmányos formában, a pszichoanalitikus Kathleen Kelley-Lainé pedig interpretálja, kommentálja ezeket. A könyv ki nem mondott, de egyértelmű üzenete az, hogy a globalizáció alapjaiban veszélyezteti az emberiséget, minden eddiginél nagyobb kérdőjelek állnak a jövőbe vezető úton. A most formálódó társadalom ugyanis belegázol az ember legmélyebb tudatalattijába, s ott eddig soha nem tapasztalt pusztítást és káoszt okoz, legyen szó életről, halálról, anyaságról, játékról, háborúról, munkáról, szaporodásról, miegyébről.

Kvaisz Kebab Imad iraki kisfiú mellékes áldozatként meghal a CNN forgatókönyve szerint zajló "steril" háborúban. Anita illegális bevándorlóként Párizsban a modern technika nyújtotta távkapcsolatban, fizikai kontaktus nélkül él családi életet a Fülöp-szigeteken élő hozzátartozóival. Csenget, a kövér, folyton zabáló kínai kisgyereket betegesen kényezteti az anyja, az amerikai Cindy olyan bűnöző játékbabát akar, amelyet ki lehet végezni villamosszékben, s amely kereskedelmi forgalomba is került odaát. A munkamániás Alfredo öngyilkos lesz egy észak-olasz nagyvállalat irodájában, a halott Elvis ismét koncertkörútra indul. Marianne, az új típusú nő pedig a tudomány segítségével szétválasztja a szexet és a szaporodást, s mesterséges megtermékenyítés mellett teszi le a garast, mikor gyereket szeretne.

A néhány oldalas történetek kivétel nélkül első osztályúak, izgalmasak, elég egyediek ahhoz, hogy érdekes olvasmányok legyenek, ugyanakkor fájdalmasan általánosak is. Ha nem is kellemes, de izgalmas, érzelmeket és gondolatokat generáló sztorik ezek, melyek olvasásuk után is dolgoznak agyunkban. Persze ilyen történeteket százezer számra lehetne gyűjteni. A könyvet egyedivé Kathleen Kelley-Lainé magyarázatai jelentik. A globalizációról ugyanis rengetegen írtak, de a pszichoanalitikusi megközelítés abszolút szokatlan. Általa megtudjuk, hogy a fent leírt történetek és jelenségek milyen viszonyban is állnak a Freud által felfedezett tudatalattival, s mi következik mindebből. Nyilván nem árulunk el titkok, ha elmondjuk: semmi jó. Néha az az érzésünk, hogy a történeteknél hosszabb kommentárok kissé bő lére vannak eresztve, s itt-ott óhatatlanul felbukkan az önismétlés. Egy idő után kiszámíthatók, túlságosan hangsúlyozottak lesznek. A mesék vannak olyan jók, hogy kevesebb didaktikával is megállnának a lábukon.

A magunk részéről hiányoltuk a televízió és az egyéb tömegmédia által kreált művilág elemzését, s a figyelem látószögéből szinte teljesen hiányzik a globalizáció és a harmadik világ viszonya. Igaz, erről nehéz lenne a pszichoanalízis talajáról bármit is mondani. A sorok között nem nehéz kiolvasni a szalon amerika-ellenességet, de mi jóindulatúan nem a szerzők francia mivoltának tudjuk ezt be, hanem annak, hogy a globalizáció motorja tényleg az USA.

Egy szó mint száz, áldásos lenne, ha a középiskolások elolvasnák mindezt, mi is vár rájuk, nehogy aztán túl késő legyen. Egyébként a magyartanárnak is könnyítés lenne egy ilyen házi feladat kiadása: a hagyományos kötelező irodalmak súlyát mára már gyakorlatilag teljesen befalta a globalizáció…

-ja-

Kathleen Kelley-Lainé és Dominique Rousset: A globalizáció kegyetlen meséi
Konkrét Könyvek
Fordította: Lenkei Júlia
Oldalszám: 140
Ár: 1.780.- Ft