Tíz évig kellett várni arra, hogy a brit filmbesoroló bizottság (British Board of Film Classification - BBFS) betiltson egy videojátékot, azaz megtagadja, hogy megadja a megfelelő életkori kategóriát. Ez annyit jelent, hogy Nagy-Britannia üzleteiben legálisan nem lehet forgalmazni Manhunt 2-t.

Utoljára 1997-ben a Carmageddon járt így, igaz, azt végül is engedélyezték egy fellebbezés után.

Hogy a Manhunt második részében pontosan mely részek csapták ki a biztosítékot a briteknél, azt nem tudni, mindenesetre a BBFS igazgatója indoklásában többek között azt mondta, hogy más videojátéknál kegyetlenebb, lelketlen programról van szó, amelyben folyamatosan jelen van a gyilkos szadizmus, amire ráadásul bátorít is a játék.

Annyit lehet tudni, hogy a Manhunt 2 története egy elmegyógyintézetben játszódik, ahonnan a főszereplő (azaz a játékos) elszökik, és egymás után, válogatott kegyetlenséggel lecsap az ellenségeire.

Az előzményekhez hozzátartozik a 2003-as Manhunt, ami akkor 18-as besorolást kapott, hogy aztán jókora vihart kavarjon a szigetországban: egy halálra késelt és vert fiatal halála kapcsán ugyanis a szülők azt állították, hogy ez a játék motiválta a 17 éves gyilkost. A rendőrök szerint nem.

Az USA-ban még nem döntöttek, hogy mi lesz a Manhunt 2 sorsa, mindenesetre a szülők és a különböző gyerekjogi egyesületek a brit döntés után elárasztották levelekkel az amerikai játékszoftver-besoroló hatóságot (Entertainment Software Rating Board), hogy adja a játéknak az „adult only”, azaz „csak felnőtteknek” címkét, ami azt jelentené, a programot nem árusíthatnák a nagy kereskedelmi láncok.

A gyártó, a Take Two - övék a Manhunt sorozatot jegyző Rockstar Games – azzal védekezik, hogy a játékkal semmi gond sincs, az illeszkedik a felnőtteknek szóló horror műfajába, amelyben számos mozi- és tévéfilm, regény született, a játékosok pedig tudják, hogy ez csak egy interaktív szórakozás, semmi több.

A Rockstar nevéhez fűződik a szintén nem kevés vitát kiváltó Grand Theft Auto és a Canis Canem Edit (Bully).

2007-07-03