Van-e
összefüggés a nők személyisége és az általuk preferált kutyatípusok
között? Már hogy a fenébe ne lenne. A kérdés csak az, hogy milyen
kifinomult információt hordoz gazdájáról például egy dobermann,
egy labrador vagy egy tacskó.
Ez az élet
rendje: A diáklányok elkerülhetetlenül szerelmesek lesznek a tanárjukba,
a terhes nők a szülészükbe, a lelki gondokkal küszködők a pszichológusukba,
a kutyatulajdonos hölgyek - életkortól, külsőtől, társadalmi státusztól
függetlenül - az állatorvosba. Ezért van az, hogy ez utóbbi foglalkozást
űzők meghökkentően sokat tudnak a nőkről. Egy ausztrál állatorvos
évekig tartó megfigyelés után arra a következtetésre jutott, hogy
csalhatatlan összefüggés van a hölgyek és ebük fajtája között.
Íme, az évszázad tudományos kutatásának eredménye:
Ijesztő
kutyák
Ilyen
például a dobermann. Ezek a kutyák hihetetlen szélsőséget
mutatnak jellem tekintetében, az ölebtől egy csőre töltött fegyverig
bezárólag. Nos, azok a nők, akik az esetleges támadók elrettentéséül
ilyen ebeket tartanak, vagy nagyon extrém életstílust folytatnak
- egy rakás baráttal, akikkel nem óhajtanál közelebbi ismeretséget
kötni -, vagy túlzott elképzeléseik vannak önmaguk kívánatossági
szintjéről.
Általában
azok a hölgyek, akiknek dobermannjuk, pitbulljuk vagy bullterrierjük
van, jól összeillenek az ugyanilyen kutyájú férfiakkal. Az ok
egyszerű: mindketten preferálják a férfiasságot. Ezek a hölgyek
gyakran egyedül élnek, s a kutya afféle férfipótló szerepet tölt
be a háztartásban, s számára az ideális emberhím nagyjából osztja
az állat testi felépítését.
A
németjuhász a vezető típusú nők kutyája. A németjuhászok
zsigereiben van, hogy eszüket és erejüket a gazdával való együttműködés
szolgálatába állítsák. Az ilyen ebet tartó hölgyek megkövetelik
a kitüntetett bánásmódot, nagy valószínűséggel képtelenek egy
sarokban megülni, csendeses hímezgetni, s nem pirulnak el a csúnya
szavaktól. Ha azonban sikerül megtalálni velük a hangot, nagyon
értékes ismerőshöz, ne adj isten feleséghez jut.
A nagyságuk
és riasztó külsejük ellenére a legtöbbször jámbor élőlények. Olyan
nők preferálják, akik sajnálják az időt és fáradtságot, melyet
óhatatlanul bele kell ölni egy kezes németjuhászba vagy egy dobermannba,
de mégis szeretnének - legalább látszatra - riasztó kutyát tartani,
s a felületes szemlélőre elrettentő hatással lenni.
Nagy és
közepes méretű kutyák
Az
afgán agár, a skót vadászkutya és a masztiff
tulajdonosok szeretnék, ha felfigyelnének rájuk. Nem szükségszerűen
közelednének vagy leszólítanák, de feltétlenül csodálnák. Nem
meglepő, hogy a karcsú modellek - vagy ezen állapot után ácsingózók
- előszeretettel választják az arisztokratikus, ám teljesen unpraktikus
agarakat, s szintén könnyen lehet figyelmet kiváltani az amúgy
butácska dalmatával. Ez utóbbihoz meglepően sokan hordanak
leopárdos ruhát és cipőt.
A labrador
a nyájasok és szelídek választása. Praktikus kutya, kevés
figyelemmel beéri, az elfoglaltak különösen díjazzák ezt az adottságát.
Tulajdonosnőjük általában hagyományos típusú, aki konyakot szopogat
és 2-3 gyerekre aspirál. Ezzel szemben a szeleburdi szetterek
azt jelzik, gazdájuk szeret adni a látszatra, s szeret ösztönösen
cselekedni.
Különleges
személy lehet, aki olyan kutyát tart, amelyik nem ugat. És itt
nyilván a basenjire gondolunk. Nehéz rájönni, hogy azért-e
némaság, mert az állat a lét mélyebb értelmén töpreng, vagy azért-e,
mert semmi sincs a fejében. A tulajdonosa általában értelmiségi,
vagy alternatív életmódot folytató egyed.
Skót juhászokat
a Lassie hazatér könyv és a hűséges típusúak tartanak, míg
bulldogokat olyan nők, akik a belső tulajdonságokat előnyben
részesítik a szépséggel szemben. Ezek a nők általában mélyen hisznek
abban, hogy az egyéniség mindennél fontosabb.
A
boxer félreérthetetlen jele az elegáns harcosságnak, esetleg
a rámenősségnek. A boxertartó hölgyek vonzódnak az események,
viták középpontjában álló férfiakhoz, olyanokhoz, akik szeretik
saját kezükben tartani az események menetét.
A bernáthegyi,
újfundlandi, pireneusi kutyák hölgygazdái általában maguk
is erőteljes testfelépítésűek, kifejlett keblekkel, vagy éppen
apró termetűek, s csak szeretnének az előbbiek lenni.
Kistermetű
kutyák
A cavalier
spániel kicsit olyan, mint egy miniatürizált bernáthegyi.
Olyan passzív, mint a gazdája, aki szereti a könnyű és sima életet,
s ha egy mód van rá, elkerül bármilyen lelki vagy testi kellemetlenségeket.
Ha
a férfinak olyan valaki kell, aki kényezteti, keresse a csivava-tulajdonos
lányokat, vagy bármi ilyesmit a "játékkutya" kategóriában. A legritkább
esetben tartanak ilyen jószágot olyan logikus okok miatt, mint
a kis lakás, sokkal inkább egyszerűen kényeztetni szeretnének
valakit. Ha sikerül a kutya helyébe lépni, nyert ügy van. De vigyázat:
Aki egy máltai selyemkutya vagy pekingi pincsi gazdáját
választja élete párjául ennek ellenkezőjére is számíthat: a hölgy
elvárja tőle hogy úgy szeresse és védelmezze, mint ő a kutyáját.
A dandie
dinmont terrier, ez az együttérzést és szánalmat kiváltó csúnyácska
állat olyan hölgyet jelez, aki imád segíteni és sajnálni. Valószínűleg
tagja néhány jótékonysági szervezetnek és nem sajnálja az adományokat
az elesetteket támogató egyesületektől. Olyan férfiak figyelmébe
ajánljuk, akik úgy gondolják, kevesebbet kaptak az élettől, mint
nekik járna.
A lhasa
apso és a shih tzu ölebek intellektusra, művészet iránti
fogékonyságra vallanak, nem úgy a pincsi, amely a chihuahua-tulajdonosoknál
is óvóbb, védelmezőbb személyiégre utal, egészen az önfeláldozás
határáig.
Megint más
a helyzet egy griffonnal. Önfeláldozást itt ne várj el
a tulajdonostól, helyette inkább humorérzéket és olyan valakit,
aki értékeli az önállóságot, az egyéniséget.
A
tacskó és a foxi nem azért kicsi, mert kicsire tenyésztették
őket, hanem azért, mert így tudták megoldani feladatukat: a kisállatra
való vadászatot szűk helyeken. Az ezeket birtokló hölgyek általában
magabiztosak, tudják mit akarnak, és - ahogy a kutyájuk - tényleg
sok mindenre képesek, még akkor is, ha ez nem nagyon látszik.
Különösen a tacskótulajdonosokkal kell vigyázni, kik előszeretettel
rejtik okosságukat - esetleg önzőségüket - az engedelmesség és
az érzékenység álarca mögé.
A westie
tulajdonosok is a kutyájukhoz hasonulnak. Kicsit őrültek, rendetlenek
és nagyon barátságosak. Számukra nincsenek idegenek, és nagyon
nyitottak az élet dolgai iránt, elemükben érzik magukat a társas
összejöveteleken. A pomerániaiaknak jellemzően gömbölyded
gazdáik vannak, míg a basset hound-rajongók jópofa individualisták,
akik szinte mindent képesek tolerálni.
Az uszkárokat
két, egymással ellentétes ok miatt tartják. Ritkábban azért, mert
egyike a legvidámabb, legintelligensebb kutyáknak, gyakrabban
azért, mert olyannak néz ki, aki soha nem nő fel, s mindig szüksége
lesz a gazdira. Gyakori gyermekhelyettesítő.
Csak a sznobok
és az arisztokratikus beütéssel rendelkezők tudják tolerálni a
corgi szeszélyeit, míg a cocker spániel gazdái szeretik
a jól bevált dolgokat cselekedni, távol a szélsőségektől. Illendően
sétálnak a park gyalogútjain, és nem felejtenek el köszönő leveleket
írni.
SzavazÓ/SharpMan