"A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a biológusnő.

A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket, majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban - például egy emlékparkban - egy fa tövébe, hogy a halott végül táplálja az életet. A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy est, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

 A módszerrel csaknem egy évtizeden át kísérletezett a svéd biológusnő, hosszadalmas volt a jogi és etikai elfogadtatás is. Az első kristálykrematórium a tervek szerint jövő áprilisban nyílik meg és évente 1500 halottat képes elporlasztani.

Az eljárás Dél-Koreának annyira megtetszett, hogy szintén tervezi a bevezetését, és a kiállításon még vagy 60 ország érdeklődött. Wiigh-Masak értesülései szerint Dél-Koreában legalább 18 millió keresztény hajlandó porrá fagyasztatni magát halála után.

A világon évente 60 millió ember hal meg, a temetők zsúfolásig teltek.

(MTI)