Az ezen a télen az Egyesült Államok északkeleti részén leesett rekordmennyiségű hó miatt tetők omlottak össze, törmelékkel árasztva el jégpályákon korcsolyázó gyerekeket, teheneket pusztítva el farmok pajtáiban, romhalmazzá változtatva egy régi gépkocsikkal teli garázst is.

Decemberben csaknem félméteres hó súlya alatt beomlott a minneapolisi Metrodome fedett stadion teteje (lásd a videót), úgyhogy a Minnesota Vikings amerikaifutball-csapatának át kellett költöznie egy időre Detroitba.

De nemcsak az amerikai infrastruktúra szenvedte meg az időjárást. Az ausztráliai Brisbane-ben a januári viharok valósággal széttéptek egy tengerparti sétányt, amelynek egy csaknem 150 méteres szabadon sodródó betondarabja több hidat is fenyegetett. A The New York Times összeállítása emlékeztet arra is, is, hogy Magyarországon a mérgező vörösiszapot tartalmazó ajkai tároló fala októberben több hétig tartó esőzés után leomlott, és az ipari hulladék több környékbeli településen súlyos károkat okozott.

A legvalószínűbb, hogy a globális felmelegedés a felelős - legalábbis részben - a szélsőséges időjárási események - áradások, viharok és aszályok - gyakoribbá válásáért, mivel a magasabb felszíni hőmérséklet erőszakosabb időjárási folyamatokat indít el - állítják a tudósok. A pusztítás pedig, amelyet ezek az események elő tudnak idéznek, azt jelzi, hogy a mérnökök, építők és építészek által a mesterséges szerkezetekbe beépített biztonsági tényezők elégtelenné válnak arra, hogy védelmet nyújtsanak a klímaváltozás hatásai ellen.

A gátak, épületek és hidak gyakran úgy készülnek, hogy ellen tudjanak állni "az évszázad viharának", amely olyan rendkívüli esemény, hogy egy adott évben való előfordulásának az esélye egy százalék. De mi van akkor, ha a száz évente várható vihar minden tizedik évben bekövetkezik, a tíz évente előfordulók pedig rendszeressé válnak? Hány építmény jut el az ellenálló képessége határáig?

A mérnökök és biztosítással foglalkozó üzletemberek már szembesülnek ezzel a problémával. A világ egyik legnagyobb biztosítótársasága, a Munich Re szerint azok az időjárással kapcsolatos események, amelyek elég súlyosak ahhoz, hogy ingatlanokban kárt tegyenek, jelentősen megszaporodtak 1980 óta: a rendkívüli áradások száma háromszorosára nőtt, és csaknem ennyire megemelkedett a szélsőséges szélviharoké is. (A pusztító földrengések, amelyek nem kapcsolhatók össze az időjárással, nem váltak sűrűbbé.) A statisztikai adatok tanúsága szerint a sok csapadékkal járó napok száma észrevehetően gyarapodott Dél- és Észak-Amerikában, illetve Európa bizonyos részein.

"Az embernek az a benyomása, hogy valóban több vihar és több áradás pusztít, és mindez remekül dokumentálható - mondja Peter Hoeppe, a Munich Re időjárási központjának meteorológusa. - A jelenség egyértelműen összekapcsolható a klímaváltozással."

A biztosítók számára a kihívás az, hogyan milyen biztosításokkal bástyázzák körül az építményeket az egyre szélsőségesebb és vadabb időjárás okozta megpróbáltatásokkal szemben. A mérnökök számára a megváltozott időjárás nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel arról, hogy milyen biztonsági tényezőket kell beépíteniük a tervekbe, és vajon meg kell-e erősíteni a régebbi építményeket is, ellátni őket olyan biztonsági elemekkel, amelyek építésük idején nem látszottak szükségesnek.

"Az egyre szélsőségesebbé váló események teljes mértékben megváltoztatják a tervezést - fejti ki D. Wayne Klotz, a lakossági tervezéssel foglalkozó amerikai mérnökök társaságának elnöke, aki a társaság ülésein már többször feszegette a témát. - Homokba dughatjuk a fejünket, és mondhatjuk azt, hogy semmi se változik, de ettől a változások még léteznek."

Klotz vízügyi mérnökként dolgozik Houstonban; kollégái gondosan figyelik az időjárásra vonatkozó statisztikák változását, hogy szükség esetén módosítanak az építési és tervezési módszereken. A mérnökök általában egy adott időpontban elképzelhető legnagyobb áradáshoz vagy legsebesebb szélhez igazítják terveiket. Az általuk épített csatornák, vízelvezetők mások, mint amelyeket 20 évvel korábban készítettek, mert tudják, hogy a Mexikói-öböl partvidékén ma sokkal erősebb viharok dúlnak, mint akkor.

Lassú szabályalkotás

 Sajnos a települési építési előírások, amelyek megszabják az épületekkel szemben támasztott minimális követelményeket, a szabályalkotás lassúsága miatt gyakran csak nagy lemaradással követik a való élet eseményeit. Ráadásul a rossz gazdasági helyzet eltántorítja az országokat, vállalatokat és egyéneket attól, hogy a nagyobb védettség érdekében beruházzanak.

"Vannak mérnökök, akik tökéletesen tudatában vannak a klímával kapcsolatos előrejelzéseknek, és javaslatot tehetnek például egy már meglévő terv olyan módon történő megváltoztatására, hogy az építmény ellenálljon a jövőben megnövekedő tengerszintnek" - magyarázza Klotz, hozzáfűzve: a házalapok megemelésének vagy magasabb gátak építésének azonban költségei vannak, és a tulajdonosokat gyakran rövid távú megfontolások irányítják.

A klímaváltozással kapcsolatos eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó előrejelzések nagyon megnehezítik azt, hogy a mérnökök a jövőnek tervezzenek és építsenek, a biztosítók pedig védelmet nyújtsanak az időjárással összefüggő veszteségekkel szemben. A tudósok valójában még nem egészen értik azokat a bonyolult folyamatokat, amelyek eredményeként a hőmérsékletemelkedés befolyásolja az időjárást.

A múlt hónapban közzétett hivatalos értékelés szerint 2010 az eddigi legmelegebb év volt, ami a föld és az tengerek felszínén mért hőmérsékletet illeti. A magasabb tengerfelszíni hőmérséklet azt jelenti, hogy több víz párolog el, kerül a levegőbe, és mivel annak valahol le kell hullania, valószínűleg ez okozza a gyakoribb és hevesebb viharokat.(folyt.)

A Munich Re már elkezdte hozzáigazítani ajánlatait a szélsőségesebb időjáráshoz. "Ez hozzátartozik a pénzügyi túléléshez: 2008-ban Kínában a sok hó miatt kormányadatok szerint 223 ezer otthon pusztult el, s egymilliárd dollárt tett ki a biztosítással fedezett veszteség" - hívja fel a figyelmet Hoeppe.

Közlése szerint az erősebb szeleknek ellenállni tudó házakért kisebb biztosítási díjat kell majd fizetni. Az áradások nagyobbak lesznek, mint a múltban, és a Munich Re nem vállalja a különösen veszélyeztetett területen készült építmények biztosítását.

A fejlett világ legnagyobb részén az embereknek valószínűleg alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Ezen a télen az utazók Európa és az Egyesült Államok bizonyos részein napokig voltak kénytelenek repülőtereken rostokolni a repülést lehetetlenné tevő heves hóviharok miatt. De mint Hoeppe emlékeztet rá, a légi forgalom csaknem teljesen zavartalan volt a nagy havazásairól ismert finn fővárosban, Helsinkiben. "Talán meg kell tanulnunk együtt élni a nagyobb, a roppant nagy havazásokkal. Hozzá kell szoknunk, hogy ilyesmi gyakran előfordul" - húzza alá.

De amikor a mérnökök és építészek leülnek rajzasztalukhoz, hogy megtervezzék a következő száz év építményeit, tudni akarják, hogy mennyire szélsőséges a szélsőséges, ha időjárásról van szó. "Nincs elegendő pénz ahhoz, hogy minden lehetőséget figyelembe véve tervezzünk - érvel Klotz. - Az ember megpróbál a legrosszabb forgatókönyv alapján tervezni, de a kérdés most mégiscsak az, hogy mire számíthatunk”.

MTI

2011-03-12