Százmillió internetes és sms-szavazat alapján 2007. július 7-én jelentették be Lisszabonban az új világ hét csodáját, amelyeket egy 21-es műemlék-listáról lehetett kiválasztani. Az eredeti ókori hét csodájából – amely Szidóni Antipatrosz – nevéhez fűződik – már csak Kheopsz piramisa áll.

• Szavazás: Melyik világcsoda felé húz a szíved?

A mostani szavazást Bernard Weber svájci üzletember kezdeményezte, és a szervezők az akcióval kapcsolatban nem győzték hangsúlyozni, hogy ez volt az első olyan szavazás a történelemben, amely során az egész emberiség szavazott és döntött valamilyen kérdésben.

Ugyanakkor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete, az UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől.

A szavazás alapján korunk világcsodái a következők:

A kínai Nagy Fal

Minden bizonnyal a legnagyobb szabású emberkéz alkotta épület a bolygón. Építése több mint 2000 évvel ezelőtt kezdődött, abból a célból, hogy összekapcsolja a határ menti kínai erődöket, így biztosítva az ország védelmét a mongol törzsek ellen. Építése alatt több ezren vesztették életüket. Máig vitatott, hogy látható-e az űrből.

Petra sziklaváros, Jordánia

A sivatag szélén álló Petra valaha a nabateus birodalom fővárosa volt, lakói pedig mesterei a vízzel kapcsolatos technológiáknak. Ennek köszönhetők a sziklákba vájt elképesztő építmények, alagutak, sírkamrák, görög-római mintára készült templomok, színházak.

Megváltó Krisztus szobra, Rio de Janeiro

A szobrot – amely nemcsak a város, de egész Brazília jelképe lett - Heitor da Silva Costa tervezte, és a francia szobrász Paul Landowski öt évet dolgozott rajta. A Corcovado hegyen álló 38 méter magas alkotás 1931-ben került helyére.

Machu Picchu, Peru

Csak 1919-ben fedezték fel újra az inkák által három évszázaddal korábban – feltehetően egy járvány – miatt elhagyott várost. A települést a 15. században építették az Andok egyik felhőkbe nyúló csúcsán, a Machu Picchu-n, (jelentése: öreg hegy). Peru legismertebb idegenforgalmi nevezetessége.

Chichén Itzá, maja romváros, Mexikó

Chichén Itzá templomváros a maja civilizáció politikai és gazdasági központja volt. A számos, ma is látható híres épülete közül mind méretre, mind hírnévre kiemelkedik az 54 méter magas piramis.

Colosseum, Róma

A hét újkori világcsoda közül valószínűleg ezt kell a legkevésbé bemutatni a magyar olvasóknak. A modern sportcsarnokok ősét eredetileg a római birodalom és a légionáriusok dicsőségére építették körülbelül 2000 évvel ezelőtt, és számtalan véres játék színhelye. A Róma közepén álló épület ma a turisták egyik nagy kedvence.

Tádzs Mahal, India

A Tádzs Mahalt egy muzulmán indiai uralkodó, Agrában Sáhdzsahán építette a 17.században gyerekszülésben meghalt felesége emlékének. A fehér márványból készült, kertekkel körülvett mauzóleum a muzulmán építészet egyik gyöngyszeme. A legenda szerint a később bebörtönzött uralkodó azt kérte, hogy a börtönablakból láthassa az épületet.

Az eredeti 21. jelölt

Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)

Akropolisz (Athén, Görögország)

Alhambra (Granada, Spanyolország)

Angkor romtemplomai (Kambodzsa)

Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexikó)

Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)

Gízai piramisok (Egyiptom)]

Húsvét-sziget szobrai (Chile)

Colosseum (Róma, Olaszország)

Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)

Kiyomizu templom (Kioto, Japán)

Machu Picchu romvárosa (Peru)

Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)

Nagy Fal (Kína)

Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)

Operaház (Sydney, Ausztrália)

Petra, sziklaváros (Jordánia)

Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)

Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)

Tádzs Mahal (Agra, India)

Timbuktu vályogvárosa (Mali)